Új hobbim van!
A számítógéppel kapcsolatos
idõtöltésrõl átpártoltam a
vegyészet,
és alkémia rögös útjaira.
Aranycsinálásba kezdtem. Másnak sem sikerült
még, és én sem úgy haladok ahogy
szeretném. Bármit csûrök-csavarok a dolgon
mindíg csak körtepálinka lesz belõle.
2005 õsz:
Kezdõdött ez azzal, hogy találtam egy
gazdátlan
kötefát. Tele hibátlan, izes zamatos
gyümölcsel ami évek óta terem-lepotyog-elrohad.
Ezt nem bírtam nézni! Jónéhány
fordulóval hazakuliztam vödörben, szatyorban,
kartondobozban kb 50-60kg-ot. Késsel apróra daraboltam,
bár legtöbbje a túlérettség miatt
egyszerûen kifolyt a héjjából.
Ismerõs
aranycsinálók tanácsára hozzáadtam
8kg cuktot, amivel jól összekevertem. Néhány
hét után megállapítottam hogy az
eredmény minden várakozást
felülmúlt! Isteni illatú, erõsen
alkoholos
cefre várta további sorsát a hordóban.
Mivel a kifõzéshez szükséges
laborfelszereléssel nem rendelkeztem, elkezdtem vallatni
környezetemet, ki vállalná emberi
fogyasztásra alkalmassá tenni a trutymót.
Természetesen mindenki azonnal igent mondott, de egyikük
most nem ér rá, másik kölcsönadta a
lepárlót, a harmadiknak nagy a fõzõje,
összeönti a sajátjával, meg a
sógoréval és egyben vegyesnek jó lesz!
Szexben akár szavaznék is a gruppenre,de a
pálinkafõzés az komoly dolog! Így
kerülgettem
a hordót tavaszig!
2006 tavasz:
Utánna jártam a cefretárolásnak, és
azt a rémítõ dolgot tudtam meg, hogy akár
meg is
romolhat ha megjön a nyári meleg. Megengedhetetlen!
Fabrikáltam tehát egy lepárlót. Az
üst, egy 25l-es tejeskannából készült.
Egyes írások szerint az alumínium nem jó,
mert a belõle kioldódó anyagoktól alcheimer
kórt lehet kapni! Errõl csak annyit, 20 éve eszem
a
menzás kaját aluminium kanállal, alumínium
eddényben fõzve. Mért engedik ha ennyire
veszélyes? Családom szerint az öregkori
elhülyülés mélyebb foka már nrm is
létezik mint ahol én tarok, tehát nem tartozom a
veszélyeztetett csoportba. És inkább mint a
parkinson kór!Mégiscsak jobb, ha elfelejtem kifizetni a
sörömet, mint ha kilötyögtetném! A
hûtõ:
hatméternyi rézcsõ, spirálalakban
bezárva egy
vas hengerbe, melyen keresztüláramlik a hideg
csapvíz.
Mindez némi irodalom áttanulmányozása
után, saját kútfejbõl kipattanva. El se
hinné a T. olvasó micsoda szakirodalma
van a neten az otthoni pálinkafõzésnek.
Esti műszak indul: Kb 15l cefrét belekanalaztam a
kannába, lezártam, majd a gázégőt
meggyujtva elkezdtem a lepárlást. Rohadtul unalmas, de a
lelkemre kötötték a főzésnél a
kapkodás, tisztázásnál a
spórolás, palackozásnál pedíg a
finánc a legkárosabb! Tehát lassan,
óvatosan melegíteni. Első két deci
szemétbe, merthogy ebben van a réz, meg a metil,
meg a mittudoménmicsoda! Ha nem ég oda, a
végén akkor is tartalmaz "kozmaolajakat". Az meg mi?
Mindegy, nem odavaló kidobni! Igen ám, de valami barna
úszik a tetején. Van megoldás: higítani,
hűteni, szűrni, és tényleg eltűnt! Mindezt
négyszer, mire a 60 liter elfogyott.
Végeredmény: 16 liter enyhén opálos,
kissé gyanús illatú un "vodka", és
néhány millió muslinca. Ezt kell tovább
finomítanom. Mármint a "vodkát" Közben
komoly probléma adódott. Mit tegyek az üstben
visszamaradt kissé büdös, gusztustalan
trutymóval? Ajánlották ássam be a kertben,
jó lesz trágyának. Horgászni pedíg
részeg kukacokkal fogok. Az első adagot egyszerűen
beleöntöttem a wc-be. Negyedóra múlva az
egész utca pálinkaszagú lett, ugyanis a
szenyvízaknákon lévő lyukakon
gejzírként tört fel a forró cefregőz,
miközben a második fordulós szavazásra
igyekvők korzóztak a járdán. Jó hogy nem
narancspáleszt főztem, mert az
kampánycsendsértésnek minősült volna. Tanulva
az esetből, a többit hidegen, és éjszaka
öntöttem ki.
Tisztázás: Állítólag ezt már
nem lehet odaégetni, ezért kicsit bátrabban
gyujtottam alá. Első fél liter kuka! Biztos ami biztos,
se réz, se metil, se stb. A második?
Itt nagyon hiányzott a tapasztalat, ezért minden litert
másik üvegbe, megszámozva különtettem
későbbi vizsgálódás
céljából! Nyolc és fél liter
után elhallgatott a duruszolás a kannából,
és úgy maradt abba a csöpögés mintha
elzárták volna a csapot. Kis agyam úgy
értékelte a helyzetet, ami akart kijött! Hajnali
1-kor könnyen hoz ilyen döntést az ember, és
külömben is minek forraljam tovább, elméletileg
aroma, szesz kijött, víz van a csapban is.
Reggel MEO. Kristálytiszta isteni illatú
méregerős! Első két literben úgy merült
el a fokoló mint a balta. Második kettő 80 fokos,
harmadik 65-ös negyedik kettő 50-es lett. Az utolsó
fél liter nem is volt mérhető, viszont az íze mint
valami félresikerült 99Ft/2 literes
üdítőitalnak. Kukába vele! A maradékot
összekevertem, majd sokak tanácsát követve
50-esre higítottam.
Üveg-tölcsér-parafadugó,
írószerszám, és kész a
palackozás. Eközben áttévedt hozzánk
egyik pálinkaivásban jeleskedő barátom, és
azt mondta kapcsoljuk be a klímát, hogy a konyha
levegőjében terjengő molekulákat lecsapassa, és az
utcai csöpögőnél
felnyalja a nedüt. Mondtam, ha kész megkóstoljuk.
Kóstolók elkészítve, többi a
pincében.
Kész!
Klímanyalós barátom nem, de szomszédom
átjött, így megejtettük a
kóstolást. Azt mondta: egy kóstolás nem
kóstolás. Kettő sem! Őt kupica ment le tíz perc
alatt. Fincsi lett, és állítólag ez az
elkövetkező hónapokban csak javulni fog. Azért nem
írtam éveket, mert szerintem csak a szar ital ál
el évekig! Ha valaki nem tudna pálinkát
főzni, megfelelő honorárium fejében megtanítom!
Most április van, mikor érik az első gyümölcs?
És a sör hogy készül? Lehet, hogy azt is tudok,
csak még nem tudom! Ki lessz próbálva!!!!
2006 május
Nem lessz kipróbálva! Nekem ez bonyolult!
2006 június
Gáz van a körtével! Virágzáskor nagyon
randa idő volt, valószínű a méheknek nem volt
kedvük sex-elni, nem lessz termés!
2006 junius
Lám milyen jószándékú ismerőseim
vannak: Beígérve 50Kg magozott sárgabarack,
ugyanennyi szilva, törkölyt pedíg csak szerzek valahol.
Természetesen a felajánlók rendszeresen tesztelik
a körtét, és azt mondták vétek lenne a
tehetségemet parlagon hevertetni holmi körtehiány
miatt.
A beígért sárgabarackot a ház ura leszedte
nekem, a ház asszonya pedíg lekvárt főzött
belőle! Ezt a kibaszt! Figyi! Vicc:
Az
öreg székely meg a fia álldogálnak a kertben,
nézegetik a termést.
Megszólal a gyerek:
— Mi lesz ezzel a sok barackkal
idösapám?
Mire az öreg:
— Hát.... ha anyád
megéli lekvár, ha nem, biza pálinka!
Az őszi viszont gyűlik szépen, és a hulló
szilvát is magozom becsülettel.
Ma hozott az asszony két mézédes
sárgadinnyét, leültünk, és megettük
az egyiket. Csak úgy ragadtunk a cukros létől, és
most órákkal a kaja után is érzik az illata
a konyhában, lehet hogy ihletet kapok tőle. Hétfőn
felkeresem a dinnyeárust, nagytételben hogyé aggya
a portékát.
Aztaaaaa! Azt mondta, a szezon végén a
túlérettet elhozhatom. Lehet a
sárgadinnyéből páleszt főzni?
Lehet, állítólag finom is! Én viszont nem
tudok abból a dinnyéből páleszt főzni, amit csak
ígérnek de nem kapok meg. Ez van.
A fater ellenben megbízható
szállítónal minősül. Őszi, és
sárgabarack. Magozva, némi cukorral, lefórva,
lezárva! Mondhatni konyhakészen!
Telefonom jött: "kőtörkő?" Mondtam: ja! Ezt
évekkel ezelőtt hallottam, akkor is nekem mondták
Tiszaug-on amikor pálinkával kínáltak:
kőtörkő? Háromszor kellett rákérdeznem mi a
tökömet akar! Kiderült, hogy emberlakta helyen ez
úgy szól: kérsz törkölyt?
/pálinkát/ Miután elmeséltam a haveroknak,
szét röhögték magukat. Innét ered a
tegnap nekem szegezett kérdés.
Tehát, most 110 l törköly fortyog egy
kék műa. hordóban.
50 l szilva lefórva, olyan illata van, meg bírnám
inni. Gyufa sercen, nedü cseppen, /állati/ működik a
labor. Bár arany ebből sem lesz, annyi lesz a
pálinkám nincs az a hó amit ne
bírnánk a szomszédokkal ellapátolni.
Ilyenkor szoktunk aktívan páleszt fogyasztani. Tavasszal,
mikor elolvad a hó, egy talicska üresüveg szokott
előkerülni.
Őrzöm a lángot, mikor jön szomszéd
Józsibácsi: leszeded a szilvánkat, én
már nem bírok felmenni a létrára, és
külömben sem tudnánk mit kezdeni vele!
Imádom az önzetlen embereket. Magozok, és
közben számolom a cseppeket.
Nem részletezem. Tudok, és kész! Arra
lennék kíváncsi amikor valaki szar
pálinkát főz, azt hogy csinálja?
Józsibácsi szilvája lefórt, tehát
holnap főzöm. Ja törköly lefőzve!
Hááááát? Gyanús! Karmol,
pedíg kipréseltem a levét, nehogy valami
odakozmáljon,
szépen lassan lepároltam, elejét,
végét becsülettel eldobtam, mégis
karmolós lett!
Hullik az orosz a pancsolt szesztől. Nem értettem mért
kell a házilag készített vodkától
meghalni! Kiderült, miket isznak.
Fagyállóból, fékolajból,
motoröblítő olajból párolják ki az
alkoholtartalmat, és ezt isszák meg. Ja kérem aki
ezt megissza, így járt.
Józsibácsi szilvájából nagyon fincsi
lé folyt le! A törköly pedíg
határozottan szelidül. /most három hetes/
Utánna jártam a dolognak, miként lehetne az
állítólag egészségre ártalmas
aluminium üst helyett valami mást szerezni. Első
lépésként elmentem a vaskereskedőhöz. Tudod
mibe kerül egy tábla rozydamentes lemez? Több mint
60000ft. Ez elvetve. A következő ötlet az volt,
megcsinálom vaslemezből, és megfelelő helyen
tűzzománcoztatom. Így csak a
töredékébe kerül. Ezt így magammal
megbeszéltem, és elkezdtem zománcozó
üzem után kutatni.
Kocsmába járni csodálatos dolog! A
kocsmában hideg csapoltsört inni
mégcsodálatosabb, de legcsodásabb meglátni
a söröshordót!
50 literes, rozsdamentes. Mondom a csaposnak, mi lesz ha ellopom?
Semmi, kifizeted! Mi az ára? 12000 ft. Másnap komolyra
fordítottuk a szót, és vettem egyet. A 60000 ft-os
lemezből kb 70l-es lett volna, de csak a hegesztés egy tizes! Ez
meg 50l és kész! Most kezdhetem kitanulni a
bádogos-lakatos szakmát, igaz még csak
február van, az első gyümiig van időm
továbképezni magam!
Tiszta szerencse, hogy nem tudok sört főzni,
egyébként sose látom meg a hordót a
kocsmában!
Hordó, flex, /gondoltad volna, hogy a rozsdamentes lemezhez
másfajta flexkorong kell, mint a vashoz?/ lemez,
köracél. /ez is rozsdamentes/. Néhány
tesszkógazdaságos rozsdamentes keverőtál,
hatméter szintén r.m. cső, meg kéthónap
agyalás, aztán három nap alatt tuti főzőt
kalapáltam.
Kaptam negyven liter bort, ez volt a tesztcefre. Lefőztem,
király módon működik az aparát. És,
még jól is néz ki. Megpróbálok
kölcsönkérni egy ilyen digitális
fotográfiát, és ha sikerül, megmutatom!
Nem mutatom meg. Telefonnal próbáltam, szar a kép.
2007 június vége.
Régi haver telefonált: a szomszéd elhanyagolt
telkén úgy hullik a barack, nem tudnak aludni a
puffanásoktól. A lelkiismeretem azt diktálta, le
kell szedni, had aludjon a haver. Ne aludjon! Közel egy
mázsa barack rohadt el a földön, mire
telefonált! Az ilyennek ne jöjjön többet
álom a szemére! Mindent leszedve,
átválogatva is csak 30 kilót tugtam megmenteni az
enyészettől. Ez kimagozva épp elfért egy 20l-es
hordóban. Mire kimagoztam összeragadtak az ujjaim.
Fúrógéppel jól megpaszíroztam, majd
az erjesztőbacikat bíztatva lezártam a hordót.
/Bocs a szakemberektől, az élesztőgombák álltal
termelt enzimeket bíztattam!/ Három nap múlva
feltűnt, hogy a hosszúkás alakú hordóm
kezdi közelíteni a tökéletes gömb alakot.
Ha szétdurran, biztos bemeszeli barackszínűre a kamra
falát. /enge meg a nejem szilvaszínűre/ Én balga,
megnyitottam a tetőt, gondoltam kieresztem a nyomást. Tavaj
mindíg így csináltam. Csak akkor nem voltak
teljesen tele az edények. Szerencse, hogy tettem egy
lavórt alá, kifutott a fele. Most két
edényben forr. Így kell 20l cefréből 26-ot
csinálni!
El is kúrtam! Odakozmált. Én barom.
Kiöntöttem. Tök jó barack cefréből
tök szart csináltam.
A törköly megszelidült. És fogyik is. Ez az egy
amiért nem aggódom. Törköly lesz minden
évben.
2008
Körte megint nem lesz. A méhek. Útálom őket.
Tanácsolták, vegyek egy néhány
családdal, és virágzáskor tegyem ki őket a
fa alá. Ja, két körtevirágzás
között pedíg találjam fel a
hibernálást. Persze, így
csinálhatnék mézespálinkát.
Szerintem az csinál olyat, akinek nincs rendes! A jó
páleszt minek összemézezni?
Meggy! Kaptam. Persze, a helyén. Le kellett szedni. Pontosabban
rázni. Tele volt a fa szottyadtra érett fekete
színű meggyel. Aláterítettem egy nagy
fóliát, leráztam, összeszedtem. Úgy
ragadt, nem legetett lerázni a nejlonról. Magostól
hordóba raktam, kétnaponta megturmixoltam, gondoltam, ha
a gyümihusi elfolyósodik, a mag vagy lemerül, vagy
feljön, és akkor könnyedén
szétválasztom. Lófaszt! Egyharmada lemerült,
egyharmada feljött, a többi pedíg
összekeveredett a folyósodásra nem
hajlandó meggyel! A tíznapos, forrásban
lévő trutyit magoztam, hónaljig a hordóban. A gőze
úgy húzta a fejem, mint valami drog. Mire
végeztem, úgy néztem ki, mint egy disznó.
Mindegy, a magot nem mertem benne hagyni, mert
állítólag a csonthéjasokból
mindenféle rosszízű, meg ártalmas dolog
ázik ki.
Ja, a lényeg! Nem lesz többet odakozmálás!
Esztergályoztattam egy rozsdamentes csapágyházat,
és ráhegesztettem a hordó oldalára. Persze
ott kifúrtam. Tettem bele csapágyat,
gumitömítést, áttoltam rajta egy
szintén r.m. tengelyt. Az alsó végére
felcsavarozható keverőlapát került, a fölsőre
egy zsiguli ablaktörlő motor! Zseniális!
Rácsipeszelem az akumlátortöltőt, és
szép lassan keveri a cefrét.
Teszt megvolt. Nemcsak, hogy nem ég oda, de egyenletesebben
melegszik, és gyorsabban ki is fő, aminek ki kell főni!
Mostmár muszály lesz fotóznom valahogy.
A meggy főzésre kész, de aqnnyira meleg van,
képtelen vagyok rászánni magam, hogy meggyujtsam a
gázlángot.
Volt egy hüvi hétvége, kifőztem a meggyet. Minden
szopást megért. Öt percel a "kész"
után már élvezhető. Milyen lesz egy fél
év múlva? Hatvan liter cefréből lett
tizenkét liter pálinka. Már nem aggódom a
tél miatt, bár amióta a körtém, a
szilvám, és most a meggyem is ilyen finom lett,
úgy jártam, mint akinek lottóötöse van.
Szaporodik a rokonság. Igazából a haverok
használják a szevasz helyett az
"egészségünkre"-t
Lett szilva. Azaz, valami szilvaféle. Egészen
aprószemű, szinte kerek, de igazi szilva ízű és
illatú. Egy vadon nőtt fáról szedtem.
Negyven liter, kissé szottadt, a cukortól
ragadós. E-mellé, szedtem ismerős tanyáján,
otthon a ház mellett. Már rotyog. A szomszéd is
mondta, szedjem le a háza előtt, annyit hagyjak csak, amennyit a
gyerekek lelegelnek az aljáról. Ez a jövő
hétre marad.
Lett fényképező. Saját. Mostantól
képek is lesznek, persze, ha majd tudom kezelni, meg a
képeket beszerkeszteni.